Képzelj el egy tavaszi, hortobágyi madárvonulást, majd szorozd meg százzal. Képzeld el a Kis-Balaton élővilágát egy országnyi területen. A Pantanalban elfogynak a kifogások: itt minden a fotóson múlik.
Két hét alatt rengeteg időt tölthetsz majd az élővilág megfigyelésével, hajnali lovastúrákkal, éjszakai szafarikkal, folyami búvárkodással, piránja-horgászattal és dzsungeltúrákkal. A Pantanal mocsarai ebben az időszakban visszahúzódnak, és a zöldellő rétekre olyan különleges állatok százai merészkednek ki, amilyeneket eddig csak természetfilmekben láthattál. Hangyászsünök és tatuk óvakodnak elő ilyenkor a magasabb területekről, és fészkelő madarak százainak szárnycsapása alatt kutatnak élelem után a fák között. Vízidisznók és pekarik, arapapagájok és kajmánok, anakondák és nagymacskák, a Pantanal biológiai sokszínűsége vetekszik az afrikai szavannákéval.
A viszonylag kis távolságok miatt kevesebbet utazol járművekkel, inkább egy-egy bázisról fedezed fel több nap alatt a vidéket. Ez tökéletes lehetőség amatőr természetfotósok számára, hogy élesben próbálják ki tudásukat, és olyan képeket készítsenek, amiket máshol évek alatt is nehéz lenne. A csapatot profi fotós kíséri, akivel nem csak a természet- és útifotózás gyakorlati tudnivalóit gyakorolhatod, hanem lehetőséget kínálunk egy valódi felsőkategóriás, digitális tükörreflexes fényképezőgép és objektív kipróbálására is.
1. nap: Sao Paulo, Cuiabá
A mai nap során mindenki kényelmesen megérkezik Cuiabá-ba, felehetőleg belföldi járattal Salvador, Rio De Janeiro, Sao Paolo vagy Brasilia valamelyik repteréről. A repülőtéren várni fogunk mindenkit, és a szállásunkra visszük.
2. nap: Poconé, Fazenda Rio Taquiri
Tegnap este mindenkit begyűjtöttünk Cuiabá repülőterén, így kora reggel elindulunk kisbusszal a Pantanal felé. Megállunk egy utolsót bevásárolni, majd Poconé után már a Transpantaneíra nevű, nem éppen tanulóvezetőknek ajánlott út vízmosásait kerülgetjük. A Transpantaneíra autópályának, a teljes Pantalnalt átszelő tranzitútvonalnak indult, ha a természet nem bizonyul erősebbnek. Dollármilliókat költött rá a brazil kormány, de mára csupán egy autónyi szélességű, többszáz fahídon átvezető földút vezet a mocsár szívébe. A töltésre számtalan érdekes állat gyűlik össze az esős évszakban a árvizek elől, ezek könnyen láthatók, fotózhatók akár az autóból is. Lassan gördülünk a Transpantanería kátyúit kerülgetve, és megállunk minden egyes érdekes látványnál, állatnál, hogy mindenki bőséges időt kapjon a fotózáshoz. Késő délután érkezünk a Fazenda Rio Taquiri nevű szállásunkra, ahol függőágyakból hallgatjuk a bőgőmajmok és gallyazó madarak kiálltásait.
3. nap: Fazenda Rio Taquiri
Sötétben kelünk, és még alig pirkad amikor már egy kisteher platóján kapaszkodunk a Transpantanería felett. Lassan haladunk, és mint egy afrikai szafarin, mindenki figyel. A kocsi fényszóróiban éjjeli vadászatról visszatérő macskaféléket láthatunk, a törpe szarvasok és foltos szakarik is lassan előbújnak a bokrok közül. Ha állatot látunk, megállunk és igyekszünk gyalogosan megközelíteni, itt mindenki felváltva gyakorolhatja cserkésző tudását. Helyenként letérünk a főútról, és fészkelő sasokat, ritka emlősöket, különleges tisztásokat nézünk meg. Még délelőtt visszatérünk szállásunkra, ahol kiadós ebéd után felvesszük a helyi ritmust, és aludni térünk. Késő délután ébredünk, és kipihenten hallgatjuk a helyi vadőr előadását a Pantanal természetvédelmi problémáiról. Este tábortűz, rablónyárs, buli. Fakultatív program: lovaglás, gyalogos szafari vadőrrel
4. nap: Porto Jofre, Parque Nacional do Pantanal Matogrossense
Ismét hajnalban kelünk, ilyenkor látni a legtöbb állatot, és egy újabb területet fedezünk fel. Délután elérjük Porto Jofrét, ez a Transpantanería vége, innen nincs tovább út. Egy hangulatos tisztáson letáborozunk, majd pihenünk egy jót. Este gyalog vágunk neki az ingoványnak, itt, a Parque Nacional do Pantanal Matogrossense sűrűiben tanyázik a jaguár, Dél-Amerika legnagyobb ragadozója. Ha szerencsénk van, láthatjuk, amint éjszakai vadászatára indul. Éjjel teljesen más arcát mutatja a Pantanal: a csatornákban piros alligátor-szemek százai csillognak, ismeretlen kiáltásoktól hangos az erdő, lappantyúk röppenek fel az út közepéről és pihenő szarvascsordák bámulnak a magas, sárga fűből. Fakultatív program: kenutúra, gyalogos szafari vadőrrel, éjszakai 1 fotós-1 vadőr túra
5. nap: Rio Sao Lorenco
Egy hajnali madárles után hajókra pakoljuk minden ingóságunkat, és elindulunk délnek, a Rio Sao Lorenco folyását követve. Vadregényes, elhagyatott része ez a Pantanal világának, Bolívia és Paraguay innen nincs is messze, mélyen behatolunk a kevesek által látogatott, csempészekjárta, sokszínű területre. Este alvás az esőerdőben, a fák között kifeszített függőágyakon vagy sátorban. A táborhelyen megismerkedünk a túlélés alapszabályaival, és bár nem valószínű, hogy életünk során bármikor is ismernünk kell majd az Amazonas vidékének ehető ill. mérgező növény és állatfajait, a kalandvágyó résztvevők kipróbálhatják milyen érzés közért és zöldségpiac nélkül jóllakni.
6. nap: Rio Sao Lorenco
Továbbra is a hajón töltjük időnk nagy részét, a kétoldalt emelkedő zöld szőnyeget csak táborhelykeresés céljából törjük át, néhol a partfalban arapapagájkolóniát pillantunk meg, máshol méteres alligátorok csúsznak a folyóba a homokpadokról. A csendesebb szakaszokon elővesszük a horgászfelszerelést, és aznapi vacsoránkat megkíséreljük kiemelni a folyóból. Ízletes durádók, szálkamentes piránja fajok nyüzsögnek a vízfelszín alatt, csak türelem kell hozzá meg tapasztalat. Naplemente után és előtt ahol tudunk, fotózásra indulunk. Témák és sorozatok.
7. nap, Corumba, Fazenda do Curicucho
A folyó ezer kis kanyar és levélalagút után emberlakta területre ér, órákon át erdőirtások, új települések hirdetik az emberek erdőpusztító jelenlétét, majd megérkezünk Corumbába. A Pantanal nyugati kapujában pótoljuk veszteségeinket, feltöltjük készleteinket, majd busszal elzötyögünk a Fazenda do Curicucho nevű marhatenyésztő birtokra. Az indiából származó zebumarha itt vígan megél, és a esős évszak végén a helyiek lóhátról terelik a csordákat a hatalmas legelőkre. Fakultatív program: helyi cowboyok munkájában részvétel, főzőtanfolyam, vidrales
8. nap: Fazenda do Curicucho
Nem utazunk tovább, inkább maradunk a birtokon megfigyelni a helyiek mindennapjait. Lehet ringani a tornácon egy függőágyban, kezünkben hideg brazil sörrel, lehet egyéni fotóstúrákra indulni, lehet strandolni: ez a fakultatív programok napja. Este tábortűz és hússütés brazil módra. Fakultatív program: helyi cowboyok munkájában részvétel, főzőtanfolyam, lovastúrák, folyóparti lessátor
9. nap: Rio Miranda
Busszal indulnak tovább csomagjaink, de mi egy izgalmasabb utat választunk, és kenukkal keressük meg többszáz hektár mocsár és víziösvény közepén aznapi táborhelyünket. Útközben vízimadarak felhői, halászsasok, gólyák és kócsagok repkednek az objektívjeink előtt, a parton alligátorok sorakoznak, alattunk a tiszta vízben színes halcsapatok rebbenek szét, testközelből érezzük a Pantanal zöld lüktetését. A táborhelyünk egy magasabb területen lesz magas fák között, és mindenki este vagy hajnalban velünk tarthat egy külön fotós túrán. A felszerelés összeállítása.
10. nap: Rio Miranda, Pousada di Baranco
Tovább evezünk a Pantanal mélyén, nem sietünk, ráérősen közelítjük meg a gázlómadarakat, az itatókhöz közeledő vízidisznókat, hangyász sünöket vagy éppen szarvasokat. Erőnléttől és kedvtől függően délután vagy este érkezünk a Pousada di Baranco mólójához. Itt lesz folyó víz, ágyak, kicsit össze lehet rendezni a felszerelést. Fakultatív program: éjszakai horgászat, rafting, kenutúra, éjszakai szafari
11. nap: Pousada di Baranco
Egy további napot maradunk di Barancoban, és a helyi vadőr vezetésével hajnali fotószafarira indulunk a környéken. Mostanra már elég jól ismerjük a Pantanal gyakoribb fajait, felismerjük a különböző élőhelyeket, tudjuk, mikor érdemes lepattintani az objektívsapkát ha megzörren a bozót. Fakultatív programokból itt sincs hiány, lehet csónakkal vagy lóháton még vadabb, még messzibb területeket bejárni. Fakultatív program: kenutúra, éjszakai szafari, lovaglás, különleges állatok fotózása
12. nap: Bonitó
Reggel felpakolunk a buszra és délre már Estancia Mimosa vízesései alatt állunk. Rövid pihenő után folytatjuk utunkat Bonitó felé. A világ ökoturista térképein a utóbbi évtizedekben megjelent központ méltán híres, hisz különleges geológiai és természeti adottságai mellett számtalan érdekes szabadidősportot kipróbálhatunk a környék barlangjaiban, folyóiban és erdőiben. A falutól nem messze kapunk szállást egyszerű szobákban, függőágyakban. Fakultatív program: kenutúra, barlangászás, búvárkodás, lovaglás, strandolás
13. nap: Bonitó és környéke
Hajnalban a helyi vadőrrel gyalogtúrára indulunk, ezen a vidéken számtalan majomfaj él, és ilyenkor merészkednek ki táplálkozni az erdei tisztásokra, rétekre. Kis szerencsével lefotózhatjuk termésetes élőhelyükön ezeket az érdekes állatokat. Délután elsétálunk egy vízesésrendszerhez, ahol fakultatív barlangászásra is lesz lehetőség. Este a szálláson a helyiek bemutatják a vidék kézművességét, ahol fakultatív alapon mi is megpróbálhatunk kötőféket csomózni vagy kalapot fonni. Fakultatív program: kenutúra, rafting, lovaglás, búvárkodás
14. nap: Anakondales Bonitó környékén
A mai nap vizes lesz, úgy készüljünk! Anakondalesre indulunk hajnalban, a helyi vezetővel az óriáskígyók búvóhelyeit keressük fel. Helyenként derékig vízben kell gázolnunk, így ennek megelelően válogassuk a felszerelést! Délelőtt felmászunk egy teherautó hátuljába, és irány a folyó. Búvárszemüveggel lemerülünk a kristálytiszta vízbe, és örvénylő halrajok között sodródunk lefelé. A csendes öblökben megfigyelhetjük, hogyan táplálkoznak egyes halfajok a vízbe lógó levelekről, a kidőlt törzsek alatt pedig méteres harcsákat közelíthetünk meg. Ide mindenképp érdemes vízalatti tokot hozni a fényképezőgépünkhöz. Fakultatív program: lovaglás, rafting, kenutúra, gyalogos szafari
15. nap: Buraco das Araras, rafting
Ma is számtalan fakultatív program vár ránk, a terv a következő: meglátogatjuk a Buraco das Araras nevű völgyet, az arák egyik utolsó érintetlen élőhelyét. Tucatnyi arapapagáj faj többszáz egyede él ezen a területen, de ugyanúgy más madár- és emlősfajok is háborítatlanul szaporodnak errefelé. Ha addigra elkészülnek vele, felkapaszkodunk egy 40 m hosszú függőhídra a dzsungel felett, a felső lombkoronaszintben kifeszített kötélpálya segítségével. Innen új nézőpontból láthatjuk és fotózhatjuk a tájat. Délután akiben még maradt adrenalin, fakultatívan csatlakozhat a helyi vadvízi csapathoz, akik méteres vízeséseken és habzó zúgókon eveznek és borulnak lapos gumitutajokkal. Fakultatív program: kenutúra, éjszakai szafari, lovaglás, rafting, éjszakai szafari
16. nap: Gruta do Lago Azul, Abismo Anhumas
Bonitó még bőven tartogat érdekes fotótémákat, így a szokásos hajnali fotóstúra után a Gruta do Lago Azul felé indulunk, ahol a délelőtti napsütés a barlangi tavat kísérteties kék fénybe burkolja. Innen nincs messze Abismo Anhumas, ahol fakultatíve le lehet ereszkedni a barlangba kötéllel, ahol kellemes búvárkodás vár a bátrakra 80 méteres vízalatti kőoszlopokkal és gyönyörű cseppkövekkel. Fotók előhívása, nyomdai előkészítés. Fakultatív: búvárkodás, barlangászás, rafting, rapelling
17. nap: Campo Grande
Mivel ez a túra, amit nevezhetnénk expedíciónak is, az eredeti élményekre, a hamisítatlan kalandra és a minél érintetlenebb, eldugottabb vidékekre helyezi a hangsúlyt, nehéz előre megmondani a pontos visszaérkezés időpontját. Egy nagyobb eső akár napokra megbéníthatja a Pantanal közlekedését, de mi is dönthetünk úgy, hogy pár napot maradunk még egy különösen szép helyen. Emiatt az utolsó napot szabadon hagyjuk, ezt az út során bármikor igénybe vehetjük, vagy ha kicsúszunk az időből, akkor biztonsági tartalékként felhasználhatjuk.
